Az ISU (International Skating Union - Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség) 2002-ben megtartott kongresszusa a korábbiaktól eltérő pontozási rendszert fogadott el, amely világversenyen a 2002 / 2003 - as szezonban került először alkalmazásra.

A korábbi rendszernek megfelelően továbbra is két pontszámot adnak a bírók 0-tól 6-ig terjedő skálán. Az első pontszám a technikai végrehajtásra, míg a második a művészi hatásra és előadásra vonatkozik.

Az eltérés a következőkre vonatkozik:

Közvetlenül a versenyszám megkezdése előtt a 14 bíróból titkosan és véletlenszerűen kisorsolják azt a 9 bírót, akiknek a pontjai beleszámítanak az adott versenyszám eredményébe. Az eredményjelzőn mind a 14 bíró pontszámai megjelennek emelkedő sorrendben, ezért sem a bírók, sem a közönség nem tudja, hogy melyik 9 bíró pontszámai számítanak bele az eredménybe.

Az új pontozási rendszer

Az új pontozási rendszer a korcsolyázók összes képességét értékelő, alulról felépülő, a korábbitól forradalmian eltérő rendszer. Az alapelvek megértéséhez leginkább szükséges ismeretek az alábbiak szerint összegezhetők:

A versenyzők teljesítményükre technikai pontszámot és további öt általános komponens-pontszámot kapnak.

Technikai pontszám:

A bírók csak a bemutatott elemek minőségét pontozzák egy hét fokozatú skálán. Az értékelés módosítja (növeli vagy csökkenti) a végrehajtott, és a Technikai Szakértő által meghatározott elem bázis értékét. Minden elem a "szűkített átlag módszer" alapján (a két legalacsonyabb és legmagasabb érték kiesése után a bírói pontszámok átlagolásra kerülnek) pontszámot kap. Az összes elem "szűkített átlagainak" összege képezi a technikai pontszámot.

Az öt komponens pontszámai:

A bírók 0-tól 10-ig terjedo, 0,25-ös beosztású skálán értékelik a következő öt általános szempontot:

~ korcsolyázó képesség

~ átmenetek

~ előadás

~ koreográfia

~ kifejező képesség

A "szűkített átlag módszer" alkalmazásával számolják ki az öt komponens pontszámait is.

A technikai pontszám és az öt komponens pontszámai a megfelelő súlyszámokkal történő felszorzás és összesítés után képezi az adott versenyszám pontszámát. A verseny győztese az a korcsolyázó, akinél a versenyszámok pontjainak összege a legmagasabb.

Az új pontozási rendszer a Nebelhorn Trophy 2003 és a Grand Prix sorozaton tesztelésre került. Az ISU az új rendszer elfogadásáról a 2004. évi, júniusi kongresszusán dönt.

Férfi műkorcsolya

A verseny két részből áll: rövid- és hosszú- (szabad-) program.

A rövidprogram időtartama maximum 2 perc 40 másodperc lehet. A korcsolyázóknak bizonyos előírt elemeket kell bemutatni: ugrások, ugráskombináció, forgás, forgáskombináció, lépéssor.

A szabadkorcsolyázás, más néven kűr, időtartama 4 perc (+/- 10 másodperc). A jól kiegyensúlyozott szabadkorcsolyázás ugrásokat, ugráskombinációkat, ugrássorozatot, forgásokat, forgás kombinációt, lépéssorozatokat és összekötő mozgásokat tartalmaz. Különleges figyelmet kell fordítani a koreográfiára, az előadásra, a zene jellegének kifejezésére és a lépések nehézségére. Mindkét program zenéjét a korcsolyázó választja, amely nem tartalmazhat énekhangot.

Ha az indulók száma meghaladja a harmincegyet, akkor a verseny első része egy kvalifikációs szabadkorcsolyázás.

( A fentiek a 2004. február 2 - 8 között Budapesten megrendezett Európa Bajnokság alkalmából készült "Műkorcsolya és Jégtánc Európa - bajnokság" című kiadványból származnak. )